Bendek Szilveszter
Komposztálás

"A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában - táplálásában - nyilvánuljon meg." Kreybig Lajos akadémikus

A komposztálás jelentősége:
Napjaink magyar mezőgazdasága súlyos kihívásokkal küzd a tápanyagellátás területén: a rendelkezésre álló mű- és istállótrágyák nem elegendőek a termelés folyamán a talajban bekövetkező szervesanyagcsökkenés megfelelő pótlására.
Ugyanakkor a szerves hulladékok (pl. lehullott falevelek) nincsenek megfelelően hasznosítva: gyakorta a hulladékgyűjtőkbe helyezik ezeket vagy szükségtelenül elégetik.
Mindezeket figyelembe véve, múlhatatlanul szükség van a szerves hulladékok komposzttá, hatásos humuszos trágyaszerekké történő nemesítésére.

A komposztálás folyamata:
A komposztálás folyamata során az alkotó szerves anyagok (ld. 1. táblázat) egy része mineralizálódik: aerob feltételek mellett CO₂, SO₄^2-, NO₃^-, H₂O,H₂PO₄^-, Ca²⁺, Mg²⁺ keletkezik belőlük,  másik részük pedig humifikálódik. Ez utóbbi kategóriába a nehezen bomló szerves anyagok tartoznak, melyek N-tartalmú anyagokkal összekapcsolódva nagy molekulájú, sötét színű, stabil vegyületekké, humusszá alakulnak. 

1.táblázat: komposztálható szerves hulladékok

Ezek alapján a komposzt olyan szerves trágya, amely humifikált szerves anyagokat és ásványi tápanyagokat, ill. fermentumokat (mikrobális termékeket) tartalmaz.
A komposzt összetételénél le kell szögezni, hogy a talaj termékenységét nem lehet csupán az ásványi tápelemekkel való telítés által fokozni, hiszen a talaj tartós szerkezetét és akadálytalan víz- ás tápanyagszolgáltató képességét csak jó minőségű és elegendő mértékű humuszanyagokkal (melyeket a komposzt tartalmaz!)  lehet biztosítani.
A sokféle szerves hulladékot különböző módon lehet feldolgozni, így a komposztálás gyakorlatában a hangsúly nem az egységes recepten, hanem a szakszerű kezelésen van.
Lényeges, hogy a komposztérés folyamata során az aerob feltételek biztosítva legyenek, mert egyébként nem érik meg a komposzt, hanem megrothad.
Ez az oxidációt előidéző folyamatos keveréssel, forgatással érhető el.
A szerves hulladékok mellé adalékként talaj, ill. CaCO₃ adható, amely anyagok elősegítik az összetevők megfelelő eloszlását, hogy azok ne süppedjenek össze, hanem szellőzni képes állapotban legyenek.
Ha adalékként tőzeg is kerül a komposztba, akkor akár rothadást előidéző anyagok (pl. fekália) is felhasználásra kerülhetnek, mert a tőzeg nagy adszorpciós képességű és baktericid hatású.
Legfontosabb kritériumként azonban azt szokás említeni, hogy a komposzt C/N aránya 25:1 legyen. Az összetételnél ezt kell tehát elsősorban figyelembe venni (ld. 2. táblázat).

2.táblázat: A legfontosabb nyersanyagok C/N aránya

Leegyszerűsítve elmondható, hogy minél fásabb, barnább egy anyag, annál több szenet, minél frissebb, lédúsabb, zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz.
Az ilyen feltételek mellett kezelt komposzt egy év alatt beérik, földszerű, fekete, morzsalékos anyag képződik belőle (ld. 1. kép), mely trágyázásra, talajjavításra alkalmazható, vagy a nagyobb tápelem- és humusztartalom elérése érdekében még egy évig érlelhető: mindig egy réteg komposztból, egy réteg istállótrágyából álló rakásokban (ld. 2. kép).

1.kép: Egy éves komposzt (Benedek Szilveszter, Monoszló), Fotó: Benedek Szilveszter

Amint a 2-es képen is látható, a komposzt érlelése komposztrakásokban történik: alapul 20-30cm magasságban jó vízfelszívó hatása miatt bármilyen elenyészett szervesanyag kerül, melynek nedvességtartalma eléri az 50-60 %-ot. Erre az alapra 10-20cm vastagságú rétegekben váltakozva kerülnek a különböző minőségű szerves hulladékok (a C/N arány alapján), esetenként pl. talajjal kiegészítve.
Egy rakás maximális magassága 150 cm. A komposztrakások enyészetének előrehaladása során helyenként meg kell nyitni azokat, hogy a hőmérséklet 40^oC körül legyen, ill. rendszeresen át kell forgatni ezeket.
A komposztrakást ugyanígy földbe is lehet ásni, ilyenkor a legfelső rétegnek mindig talajnak kell lennie. Ebben az esetben a rakás elkészítése és a forgatás nehezebb, de a komposzt hamarabb beérik. 

2. kép: Lótrágyával rétegzett komposzt (Birkás Biogazdaság, Szentbékkálla), Fotó: Benedek Szilveszter

A komposzt gyakorlati hatása:
A komposzt talajjavító és trágyaszer.
Noha N, P₂O₅, K₂O-tartalma alacsony, 1-2 % közötti, tehát tápanyaghatása kicsi, a talajra gyakorolt fizikai és biológiai hatása nagyon fontos:

• fokozza a talaj biológiai aktivitását,

• -lassítja a tápanyag-feltáródást, ezáltal csökkentve a kilúgozódást,

• -magas adszorpciós képessége miatt növeli a talajok tápanyagtároló kapacitását,

• -sötét színe miatt jobban elnyeli a Nap sugarait, ezáltal több napenergiához juttatva a talajt,

• növeli a talaj vízfelvevő kapacitását,

• pufferközeget biztosít,

• javítja a talaj fizikai állapotát.

Egy adott trágya gyakorlati hatása leginkább a termésátlagon mérhető, így a komposzt felhasználásának jelentőségét az alábbi példa hivatott szemléltetni:
Szentbékkálla határában két ugyanolyan fekvésű, egymás mellett lévő szántóterületet különbözőképpen művelnek. Az egyik tábla csak N-műtrágyát kap, míg a másikat komposzttal trágyáznak (összetétele: ld. 3.táblázat, ld. 2. kép). A termésátlagok (ld. 4. táblázat) mutatják, hogy a második tábla esetében a háromévente (legutóbb 2004-ben) kijuttatott 30 t/ha komposztmennyiség miatt több gabona termett. Az első táblán triticalét (Triticosecale Wittm.), a másodikon tönkölybúzát (Triticum spelta) termesztettek 2004-ben, az adatok ebből az évből származnak.
Eszerint a komposzt fentiekben felsorolt termésnövelő hatása nyilvánvaló.  

3. táblázat: komposzttrágya összetétele.

4. táblázat: Triticale és tönkölybúza termésátlagai.

Összegzés:
A komposzt szerves trágya, amely elsősorban humuszanyagokat tartalmaz, amelyek a tápelemek mellett szintén nagyon fontosak az egészséges talajélet szempontjából.
Készítése felhasználást jelent a szerves hulladékok számára is.
Szervestrágyával, ill. műtrágyával a komposztálás kiteljesíti a termőtalajok tápanyagellátását, ill. felhasználási lehetőséget biztosít a szerves hulladékoknak.
A komposztálás széles körű alkalmazása javítaná a mezőgazdasági termőterültek tápanyag-gazdálkodását és biológiai-kémiai-fizikai állapotát.

Felhasznált irodalom:

1. Alexa László - Dér Sándor: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai
   Bio - Szaktanácsadó Bt. Gödöllő, 1998
2. Benedek Szilveszter: Ökölógiai, ill. intenzív művelés alatt álló mezőgazdasági termőterület tápanyag-gazdálkodásának agrokémiai módszerekkel történő összehasonlításához alkalmas területek jellemzése, 2005
3. Bodendiagnose durch Württemberger Landwirte 
   Evangelisches Bauernwerk Kiadó Waldenburg, 1985
4. Füleky György (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás
   Mezőgazda Kiadó Budapest, 1999
5. Kreybig Lajos: Trágyázástan
   Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1955
6. Stefanovits Pál - Filep György - Füleky György: Talajtan
   Mezőgazda Kiadó Budapest, 1999

Megjelent:
Honlapon: 2006.02.02.
Egyéb: -